Nyugdíjas klub
A közösségromboló buszmegálló esete, avagy van élet hatvanon túl.
Pár éve az egyik nagy áruház építésével az eddig a Kolónia utcával szemközti busz megállót 500 méterrel feljebb rakták a templom irányában. Az intézményben működő nyugdíjas klub rövid időn belül megfogyatkozott, majd szépen csendesen megszűnt. Amíg nem találta meg a művelődési központ a megfelelő személyt Hajdú Pálné Erzsike személyében. Aki …
Két fajta „friss” nyugdíjas van. Az első, aki kihasználva a kitágult teret, és időt rengeteg új célt tűz ki magának. Felújítja a hétvégi házát, beiratkozik a túrázók csapatába, gyakrabban horgászik, unokázik. A kettes típus magába zárkózik, sőt néha depressziós is lesz. Számára a napi monoton időbeosztás volt az életszerű, és megnyugtató. Nyugdíjasként azt érzi, hogy a társadalomnak, és a volt kenyéradó cégének már nincs rá szüksége.
Hajdú Pálné Erzsébet az első csoportba tartozik. Aktív dolgozóként fiatalkorában alsós tanítóként nevelte a nebulókat Monostorpályiban. Két lányuk született. A hatvanas években beköltöztek a családdal Debrecenbe.
-Szerettem volna Debrecenben is tanítani. Ám, az akkori párttitkár asszony negatív véleményezést írt rólam. „ Apja presbiter. Szülei templomba járnak. Testvére református gimnáziumba jár. Politikai beállítottsága miatt pedig Hajdúné nem alkalmas pedagógusi pályára.”
Férje Pál, energetikus lett a műanyaggyárban. Erzsébet a káderpolitika okán csak az egészségügyben tudott elhelyezkedni. A városi tüdőgondozóban járóbeteg ápolási szakasszisztensként vállalt munkát. 1984-ben az akkori szakminiszter kiemelkedő egészségügyi munkájáért kitüntette.Innen is jött nyugdíja. Sajnos 2018 –ban, férje Pál elhunyt. 2019 decemberében Erzsébet vezetésével újra el kezdett működni a Csokonai nyugdíjas klub, mely nagy hagyományokra tekint vissza. Törzshelyük a VOKE Egyetértés Művelődési Központ. Évente kétszer csinál „munkatervet” a klub tevékenységével kapcsolatban. Minden héten hétfőn találkoznak 14-16 óra között a Vasutasban. Ám, jött a Covid, ami másfél évre szüneteltette a társas összejöveteleket. Ez szerencsére már a múlt. Jelenleg 26 fővel büszkélkedhet a csoport. A nemek aránya: 23 nő és 3 férfi. Ennek is van egy profán magyarázata. A férfiak a statisztika szerint korábban elhalnak. A huszonhárom nő mind özvegyasszony.
– Borzasztó rossz egyedül. A gyermekeim dolgoznak, az unokák iskolába járnak. Meg van a maguk életük. Pedig minden este hívnak, hétvégén itt vannak nálam. Ám, hétközben igen hosszúak a napok, amit négy fal között kell eltöltenem. Főleg a téli időszak a nehéz. Ezért is vállaltam szívesen a művelődési központ munkatársainak felkérését a klub felélesztésére vonatkozóan. Többiek is a magány miatt járnak a nyugdíjas klubba. Ennek ellenére sokan be felé fordulnak. Nem igazán tudnak megnyílni a többiek irányába. De, ha csak az orvoshoz el tudjuk kísérni őket, akkor már jót teszünk velük. Az új tagok számára nincs felvételi vizsga. Ám, aki nem illeszkedik be a klub életébe azt finoman eltanácsoljuk. Épp nem rég volt egy ilyen eset. Egy hölgy viselkedési kultúrája nem ütötte meg kívánt mércét. Télen sem unalmasak a klub napok…
– Ilyenkor általában kézműveskedünk, beszélgetünk. Most, karácsonyi asztaldíszeket csináltunk. Igyekszünk minden foglalkozás végén 15 percet tornázni. Van egy szóbeli együttműködési szerződésünk a Karácsony Sándor Általános iskolával. Húsz perces műsorral köszöntöttek minket karácsony alkalmából. Mi pedig megvendégeltük a gyerekeket. Van egy mini műhelyük, ahol a klubunk férfi tagjai hasznos tanácsokkal látták el a gyerekeket a szerszámok helyes használatával kapcsolatban. A jó idő beköszöntével sűrűsödnek az egy napos programok. Reggel elmegyünk, este haza jövünk. Most még december elején is elmentünk Szerencsre a csoki gyárba, hogy bevásároljunk karácsonyra a kedvező áru édességekből. A kirándulásokhoz sok pénz nem kell, mert nyugdíjasként 65 év felett a tömegközlekedési eszközökkel ingyen utazhatunk. Csak élelemről kell gondoskodnunk.
Erzsébet különösen büszke a négy unokájára. Az egyszem lány Cambridge-ben tanult, és egy éve sporttudományi kutatóorvos az Astrazeneca gyógyszeripari cégnél. A három fiú unoka középiskolákba jár Debrecenben. Ja, és mi volt az a buszmegállós történet?
– Egy időszakban többször tapasztaltam, hogy ok nélküli hiányzások száma megemelkedett. Aztán kiderült, hogy kétszáz méterrel arrébb helyezték a buszmegállót. Így, sokan lustaságból elmaradoztak. Ám, a társaság hiánya legyőzte a távolságot. Újra teljes a létszám. Sőt! Négy új taggal is büszkélkedhetünk!