Unió Színpad

Nem, nem az Európai Unió csoportja, s bár 48 éve alakult, akkor sem a Szovjetunió tiszteletére választottak nevet… Mindezektől szabadok – éppen azért, mert játszanak. Az amatőr színjátszó csoport két debreceni nagyüzem (a BFK és a BIOGAL) versmondóiból alakult – később pedig két közművelődési intézmény (a Vasutas Klubkönyvtár és az Újkerti Nevelési Központ) is csatlakozott fenntartóikhoz. 

A kezdetben Unió Munkásszínpad, 1980-tól Unió Mozgásszín néven működő együttes 110 játékosa és 40 közreműködője tizenkét év alatt csaknem 600 előadást tartott, több mint százezer néző előtt. A nyolcvanas évek derekán az Unió volt az amatőr mozgásszínházak élcsapata: a legnépszerűbb produkcióik (Rodiniána, Bilincsek, Punalua) etűdjeiből összeállított Vágyak és árnyak megnyerte az országos pantomim fesztivált. 

Az1990-es, majd a 2000-es évek elején autonóm színházi cselekvésegyüttesek performanszaiban, az Érzéki Színház modorában folytatódtak vállalkozásaik. Végül 2019-ben, néhány alapító tag sikeres kísérletet tett az Unió reneszánszára. Fél éve egy alternatív színházi előadáson dolgoznak – ez lehet a csoport 40. közös munkája. A projekt Alfred Jarry, az avantgárd őse Láncra vert Übü c. darabjának átdolgozott és kortárs színpadra állított előadása. Szenior program lesz – junior szellemben.

A Szabadicska c. börleszk a szabadságról szól. Schiller írta egy helyütt: az ember csak akkor játszik, ha a szó teljes értelmében ember. A játék lényege (s feltétele) a szabadság. A játék ellentéte nem a munka (csak a robot), a játék ellentéte az unalom. „És tudom, mint a kisgyerek – állítja József Attila, – csak az boldog, ki játszhat.”