Maticska kör
Ők is mindketten jeles festőművészek. A kör ellátogatott Nagybányára, Torockóra, voltak Klézsén a Csángóföldön, a kalotaszegi Nagypetribe. 2014-ben pedig Csíkrákoson jártak. A kirándulások vidám hangulatban teltek el. Bizonyításképen íme két rövid történet. Két impresszionista festőtársunk, akik plen airban (szabadban) dolgoznak – kicsit az ismert vicc után szabadon – az egyik gazdasági udvarba akartak bekérezkedni, hogy a bent legelésző teheneket lefessék. – Megengedi bátyám, -kérdezték az öreg székelyt- hogy lefessük azt a két tehenet? Az öreg pödört egyet bajszán, aztán csak úgy félvállról odavetette: – “Hagyják űköt az urak, megszoktam mán ilyennek amilyen színűek.” Klézsén, az utat tudakolva az egyik csángó emígyen igazította útba őket: – “Mennyenek, mennyenek, ott a potoknál e kézre, oszt egenes.” Az alkotók nagyon sok kiállításra kapnak meghívást a megyénkben is. A Debreceni Vasutas Művészeti és Kulturális Egyesület felfigyelt az alkotó kör munkájára, és felajánlotta a csatlakozási lehetőséget hozzájuk. A VOKE Egyetértés Művelődési Központ pedig helyet biztosít a kör művészeti tevékenységéhez. Továbbá a debreceni Benedek Elek Könyvtárat kell még megemlíteni, ahol minden évben bemutathatják az új “termést”, de büszkék rá, hogy Debrecenből kilépve Püspökladányba is gyakran meghívta az alkotó kört Arnóth Sándor. Bemutathatták alkotásaikat Nádudvaron, Kabán, Bárándon, Nyíregyházán. Meghívott tiszteletbeli vendégként kiállíthattak Erdélyben, Torockón a hetedik “Torockói Falusi Napokon, Nagybányán, Koltón és Székelyhídon”. Külön öröm számukra, hogy a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával, Maticska Jenő halálának 115. évfordulója alkalmából 2021- ben a kör tevékenységéről egy színvonalas katalógust tudtak megjelentetni. A kiadványt, a tagok versei, festményei színesítik.
dalnoky
2008. augusztusában tíz jó barát (8 festő és 2 költő) közös kirándulást tervezett Erdélybe. Mi sem természetesebb, hogy Nagybányát tűzték ki úti célként, ezzel is adózva a magyar festészet, a magyar impresszionista festők emléke előtt. A jól sikerült kirándulás “gyümölcseként” megalapították a Maticska Jenő Alkotó és Képzőművészeti Kört. De ki volt Maticska Jenő? Ez a név még festőkörökben ismeretlenül hangzik néha, hiszen alig múlt húsz éves, amikor 1906. februárjában apjától örökölt tüdőbetegségben eltávozik. Ösztönös tehetségét, vele született színérzékét Thorma János fedezte fel, Iványi Grünwald Béla vette fel a nagybányai festőiskolába, ahol kezdetben Hollósy Simon tanítványa volt. Műveit korrigálta Ferenczy Károly, és Réti István is. Életműve közel 100 képből áll. Az alkotókör alapelvként azt tűzte ki célul, hogy minden nyáron felkeresik Erdély egy-egy magyar lakta települését, ahol alkotásaikkal megörökítik a táj nevezettességeit. Így születnek meg azóta is a színvonalas festmények, grafikák, fotók és versek. Alapító tagok: Keresztúri Mária és Kerékgyártó Kálmán (költő), Farkas Anikó, Király Antal, Luczi János, Makai Gyula, Makai Imre, Pallás Ferenc, Sulyák Imre, (festő) Makainé Katonka Erzsébet (fotográfus). Az idők folyamán csatlakoztak még a körhöz Mile Béla fotós, vagy Korin M. Korina festő, vagy a jelenleg Egyesült Államokban élő Nagy Rita Nikolett, a Belgiumban munkát találó Nagy Károly, vagy Nagy Vince debreceni festő és grafikus. Később többen kiváltak a csapatból. A megüresedett helyeken Dönsz Mártát, Huba Mihály fiatal tehetséges festőt, Kocsis Lászlót, Koháry Györgyöt, a Magyarországon élő és alkotó finn festőt, Matti Armas Korpelát és Medvecky Nórát üdvözölhették rövid időn belül. “Nemzetköziségük” nem csak Mattin keresztül valósult meg. A tiszteletbeli tagjuk még Szabó Gábor Szlovákiából illetve Kohán László Ukrajnából.
