
Kulturális és sporttevékenység
Üzemünket és vonzáskörzetének közművelődési tevékenységét szervező és irányito Egyetértés Művelődési Köz pont munkájára az elmúlt 15 évben két tényező hatott meghatározó erővel.
A hetvenes évek közepén állami és politikai szerveink értékelték a közművelődés helyzetét, és fejlesztésének feladatait. Az MSZMP KB. 1974.március 19-20-i ülésszakán tárgyalta meg a közművelődós helyzetét és hozott határozatot a jövőbeni feladatokat illetően.
A
határozat kimondja:
"A közművelődési munka fontos feladata
elősegíteni azt, hogy a felnőtt lakosság a szocializmus mai és holnapi fejlődésének megfelelő kulturális színvonalon éljen és gondolkodjék, a műveltség tömegméretűvé váljék."
Törvényhozó testületünk, az Országgyűlés 1976-ban meg alkotta a szocialista Magyarország első közművelődési törvényét.
Művelődési Központunk munkájában e két jelentős politikai állásfoglalás mellett további útmutatást adtak pártunk XI.,XII. és XIII. Kongresszusának a közművelődésről szóló határozatai, valamint a szakszervezeti és KISZ kongresszusok állásfoglalásai.
Ezen politikai útmutatások mellett másik ilyen jelentős hatás az 1980-as évek elején jelentkező változás, a gazdasági lehetőségek beszűkülése. Ezekben az években a gazdasági lehetőségek beszűkülése miatt feladat volt az elért kulturális színvonal megtartása, illetve mérsékelt fejlődés. Mind nagyobb szerepet kapott az a gazdasági kényszer szülte álláspont, miszerint a közművelődési tevékenységet gazdaságossá kell tenni. Ezt a törekvést segítendő üzemünk úgy határozott - a felsőbb szervek egyetértésével és anyagi segítségévei, hogy tervszinten 22 millió forintos költséggel felújítja az üzem Művelődési Központjának színháztermét és előcsarnokait, hogy ezáltal is segítse a Művelődési Központ működésének eredményessé tételét, az önállóság a szűkös anyagi támogatás melletti fejlődését.
A könyvtár
A
művelődési intézmény keretében működő szakszervezeti
könyvtár az
1966-ban a Városi Könyvtárral megkötött közös
fenntartási szerződés értelmében ma területi jelleget ellátó
közművelődési könyvtár.
Szervezeti felépítése napjainkban:
-
felnőtt közművelődési és műszaki könyvtár
-
gyermek és iskolai könyvtár
-
kilenc üzemi szépirodalmi letéti könyvtár.
A könyvtárak olvasótábora igen változatosan alakul, ű
évről évre
formálódik. 1974-ben 2042, 1976-ban 1866 beiratkozott olvasója
volt. A kikölcsönzött kötetek száma viszonylagosan állandó
volt: 35 ezer kötet/évi forgalom.
A
könyvállomány az 1973-as 20 ezer kötetről 1986-ra 31 ezer
harminckét darabra gyarapodott, annak ellenére, hogy az anyagi
fedezet viszonylag állandó volt és a könyvárak emelkedtek.
1974-ben
2615 db új könyvet tudtak vásárolni. 1983-ban a keret már csak
1464 új kötet beszerzését tette lehetővé.
Eredményes
propagandamunkát fejtenek ki könyvtárosaink az új könyvek
propagálásában a Művelődési Központ havi programjának
mellékleteként.
Kedvezőtlen
tendencia figyelhető meg a napi és hetilapok, valamint a
folyóiratok beszerzésével kapcsolatban is. Míg
1973-ban 156 db újság volt olvasható a könyvtár külön
olvasótermében, addig napjainkra ez a szám 118-ra csökkent. A
könyvtár talán legsikeresebb rendezvényei az író-olvasó
találkozók, de ezek száma is csökken. Ez a jelenség két okra
vezethető vissza. Íróink nincsenek érdekeltté téve könyveik
reklámozásában, részben a tiszteletdijak emelkedése miatt a
hetvenes évek évi közel tíz író-olvasó találkozója
napjainkra évi kettőre zsugorodott. A
közelmúltban üzemünkben irodalmi életünk olyan kiemelkedő
személyiségeivel találkozhattunk, mint
Szabó Magda, Hunyadi József, Hegedűs Géza,Kertész Erzsébet, Berkesi András, Csurka István, Molnár Gábor, Pálfi József, Szilvási Lajos, Moldova György, Jókai Anna.
Könyvtárunk jelentős segítséget nyújt különböző vetélkedők megrendezéséhez, külön polcra gyűjtve az ajánlott és kötelező irodalmat. Legtöbb segítséget a "Korunk Valósága" vetélkedőkhöz nyújtottak, de segítették a felkészülést az Ady és József Attila centenáriumra hirdetett országos vetélkedők során éppúgy, mint a MÁV szinten megrendezett "Kongresszustól, kongresszusig" vetélkedő során. Szép sikereket értek el üzemünk dolgozói a különböző olvasó mozgalmakban, így pl. "Az olvasó munkásért", az "Olvasó népért", az "Olvasó ifjúságért", valamint a "Kell a jó könyv" mozgalomban, hogy csak a leglényegesebbeket említsük. Ezek a mozgalmak üzemi szinten 100-250 főt mozgósítottak. A régi gyakorlatnak megfelelően az üzemi könyvtár kiállításokkal emlékezik meg a jelentősebb eseményekről, hazánk és a világtörténelem sorsfordulóiról. Hasznosan segíti a környező iskolába járó gyerekek könyv- szeretetének és olvasási kedvének felkeltését. Évente több alkalommal rendeznek - mivel a könyvtár egyik alkalmazottja pedagógus - könyvtárunkban rendhagyó irodalmi órákat. Ezen szerteágazó munkájukért két alkalommal; 1974-ben és 1979-ben is elnyerték a "Kiváló könyvtár" címet.
Munkahelyi művelődés
Ez a Két szó, hogy "munkahelyi művelődés" sokrétű tevékenységet takar, mely az üzem minden dolgozójának életét át meg át szövi. A Művelődési Központ ezen tevékenysége öt fő területre osztható:
-
általános műveltség gyarapítása
-
politikai oktatás
-
szakmai képzés és továbbképzés
-
szabadidős tevékenységek
-
rendezvények
Az általános műveltség gyarapítása elsődlegesen megköveteli az alapismeretek megszerzését. Ezt a célt szolgálta üzemünkben a hetvenes években a dolgozók általános iskolája kihelyezett levelező tagozata, melyen 1973-1931. között közel 2oo fő fejezte be a 8. általános iskolát. Az elmúlt tizenöt évben középfokú általános vagy szakmai szinten mintegy 3oo dolgozónk végzett, de a felsőfokú végzettség munka melletti megszerzőinek száma is tekintélyei a maga nyolcvan főjével. Politikai oktatáson az üzem dolgozóinak az a csoportja vesz részt, akik állami oktatásban nem részesülnek. A Művelődési Központ ezen oktatások színesebbé tétele érdekében több esetben biztosított az általános témához kapcsolódó filmanyagokat és meghívott olyan személyeket, mint pl. a HBM Napló főszerkesztő helyettesét, politikai rovatvezetőjét, vagy a Magyarország hetilap főszerkesztőjét, Pálfi József elvtársat. A meghívottak olyan emberek, akik mindennapi munkájukból adódóan értik és ismerik hazánk és a nagyvilág politikai eseményeit és akik segítettek dolgozóinknak a helyes tájékozódásban, a politikai események jobb megértésében. Oktatás, továbbképzés terén fontos volt még az elmúlt időszakban a kihelyezett szaktanfolyamok és szakmai képzés biztosítása. Ennek fontosságát két tényező indokolta
-
profilváltozás miatt dolgozóink jelentős részét kellett
átképeznünk,
-
dolgozóink az általános műveltség megszerzése után fokozottan igényelték a szakmai képzettséget biztositó tanfolyamok szervezését.
Az 1980-as évben pl. az alábbi szaktanfolyamok indultak:
-
darukezelői
-
önálló villanyszerelői
-
tartálykocsi belső tisztítói
-
kalapácsvezetői
-
kompresszorkezelői
-
láng és Ívhegesztői
-
művezető továbbképző
-
lakatos továbbképző, valamint
-
gázfejlesztői.
E szaktanfolyamokon résztvevők száma ebben az évben 2o9 fő volt. Ez a szám azonban csökkenő tendenciát mutat, mivel a nálunk munkát vállaló dolgozók többsége ma már legalább 8. általános iskolai és szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezik. Üzemünk dolgozóinak utánpótlása érdekében évente közel fél millió forint ösztöndíjat fizet ki 1987-ben 86 fő részére, kik az üzemmel társadalmi ösztöndíj szerződést kötöttek. A hetvenes években megnövekedett szabadidő hasznos eltöltésére számos klub alakult a Művelődési Központban, így pl. műszakiak, szocialista brigádok, nyugdíjasok, bejáró dolgozók, olvasók klubja és ifjúsági klub. Az évek során a klub-mozgalom az ország többi területéhez hasonlóan üzemünkben is felmorzsolódott. A termelési és gazdaságcentrikus élet lehetőséget teremtett dolgozóinknak a munkaidőn túli munkavégzésre, pl. GMK, VGMK. stb. így e szép közművelődési, közösségformáló eredményeket felmutató klubok egyre inkább elnéptelenedtek, vagy tartalmilag megújultak. Az elnéptelenedett klubokra példa a műszakiak és a bejáró dolgozók klubja. A tartalmi forma megújulást példázza a szocialista brigád és a szép hagyományokkal rendelkező ifjúsági klub, de ide sorolható az öregek klubja, mely jelenleg Idősek klubja néven működik. A hagyományos ifjúsági klub, - mély pl. 1977-73-bán is elnyerte a "Megyei Kiváló Ifjúsági Klub" kitüntetést - ma rétegigényeket is kielégítő klubként működik. A klubon belül ilyen pl. a túramotoros részleg, vagy a szakmunkástanulók klubja. A Szocialista brigádklubot üzemünk 150 brigádjának a hármas jelszó jegyében tett vállalásai tartják fenn, mivel ennek szerves része a művelődés és a tanulás. A munkahelyi művelődés egyik új formája az 1974. évtől szervezett és rengett "Munkahelyi Öttusa" komplex, öt programsorból álló szabadidős kulturális tevékenység, E munkában brigádjaink egyharmada vesz részt és teljesíti művelődés terén tett vállalását. Továbbra is eredményesen szerepelnek brigádjaink a városi és megyei vetélkedőkön, melyek közül kiemelkedik a szép hagyományokra visszatekintő "Korunk Valósága". A brigádklub rendezvényeinek másik része az üzemen kívül megvalósuló országjáró kirándulások, melyeken, családostól vesznek részt dolgozóink, évente 4-10 alkalommal, mintegy 500-800 fő. Az üzem dolgozói bejárták e kirándulások alkalmával szinte az egész országot, jelentősebb városait, tájait. Így többek között jártak Sopronban, Pécsett, Szegeden, Egerben, Budapesten, a Duna-Kanyarban, a Mátra és a Bükk-hegységben éppúgy mint a Mecseki-középhegységben a Balaton és környéke tájain. Dolgozóink üzemlátogatások kapcsán, melyből évente 4-15-öt szervezett a Művelődési Központunk, megfordultak az ország hét jármű javítójában éppúgy, mint Debrecen és környéke nagyüzemeiben, TSZ és Állami gazdaságaiban. Megismerve az ott folyó munkát, hasznos újításokkal, munkafogásokkal, gazdaságossági szemléletek bővülésével színesítették üzemünk életét.
Az Idősek-klubja néven működő klub fennmaradását két tényező befolyásolta:
-
Az idős emberek igénylik a művelődési és szabadidős programokat,
-
ugyanakkor a törődést és gondoskodást is.
Ezen
kettős tevékenység hatja át azt a munkát, amit ebben a
szervezeti formában közel 32 idős nyugdíjas részére tud
nyújtani a Művelődési Központ
1 fő szociális gondozó
biztosításával, főfoglakozásban, és 1 fő részmunkaidőben
dolgozik. Pontosnak
tekinti az üzem vezetése és a Művelődési Központ dolgozó
kollektívája az ismeretbővítéssel, művészeti, esztétikai
neveléssel kapcsolatos munkahelyi művelődési feladatot. Ezen
feladat megoldását szolgálják a ki- állítások, tárlatok,
valamint az ismeretterjesztő előadások megtartása, melyből
pl. 1974-ben üzemünkén 67-et tartottak és amelyen összesen
17.000 fő vett részt. 1981-ben
ugyanezen tárgykörben már 179 előadás és rendezvény
volt, melyre összesen az előzőhöz hasonlóan, 17o25 fő volt
kíváncsi. Az általános közérdeklődésre számot tartó
rendezvények látogatóinak száma nem csökkent, csupán ebben
az időszakban már több réteg és csoportigényt kielégitő
előadás és kiállítás megrendezésére került sor.
Területi közművelődési tevékenység
Művelődési
Központunk helyzetéből adódóan a környék üzemeinek intézményeinek,
iskoláinak és lakosságának is művelődési bázisa. Az üzem
vonzáskörzetébe tartozó 7-l0 üzemmel és
intézménnyel volt, illetve van közművelődési megállapodása a
Művelődési Központnak. Ezen szerződések keretében az
"Egyetértés" Művelődési Központ módszertani
útmutatásokkal konkrét
rendezvények szervezésével és lebonyolításával segít,
valamint az üzemek igényeihez igazodó szaktanfolyamok
szervezésével segíti az intézmények közművelődési
tevékenységét. Ezen
intézmények a következők: Debrecen-i Cipőgyár, HBM. Víz-
és Csatornamű Vállalat, Fémfeldolgozó és Javító KTSZ,
Dohánygyár, Állatforgalmi és Húsipari Vállalat, Baromfi-
feldolgozó, Hajdúsági Bőrgyár, Db_i Konzervgyár, SZAKISZ. Az
"Egy üzem - egy iskola" mozgalom keretében számos eset-
ben adott otthont az üzem Művelődési Központja területi és
városi vetélkedőknek. A
környék két iskolája a Műhelytelepi Általános Iskola és a
Tóthfalussi Sándor Általános Iskola tanulóinak művelődéséhez
nyújt hathatós segítséget a Művelődési Központ, Így például:
különböző kulturális rendezvények megszervezésében,
évfordulók méltó megünneplésében stb. az
iskolában működő kisdobos - és úttörő; valamint végzősök
klubjának munkáját is szervezi és irányítja.
A
lakótelepi közművelődési feladatok terén végzett munkából
kiemelkedik a Helytörténeti állandó kiállítás helyének
biztosítása a Művelődési Központban. Ugyancsak az intézményben
tartják a Helytörténeti Klub foglalkozásait is, mely a környék
múltjának megismertetésével elősegíti városunk ezen
részén lakók patriarkalis szemléletének kialakítását. A
környéken lakók azonban részt vesznek a többi klub munkájában
is, így pl. az ifjúsági klub életébe is bekapcsolódtak, melyben
50%-os a részvételi arányuk. A
Művelődési Központ által szervezett szórakoztató, kulturális rendezvényeken is közel hasonló arányú a környéken lakók
részvétele.
Művészeti csoportok, rendezvények
A
munkás művelődés régi hagyományait ápolják művészeti
csoportjaink. ezek közül kiemelkedő a több mint 35 éves múltra
visszatekintő Bocskai Néptánc együttes. Együttesünk az elmúlt
időszakban évente l0-30 fellépést tart hazánkban de eljutottak
Franciaországba, Finnországba, Hollandiába Angliába,
Spanyolországba, NDK-ba, Tunéziába stb. Az
üzem Művelődési Központja 1978. óta az ÁFÉSZ-szal közösen
finanszírozza a néptánc együttes kiadásait, így együttesünk
részt vesz a SZÖVOSZ által rendezett néptánc fesztiválokon is.
Együttesünk jó munkáját dicséri, hogy míg 1974-ben ezüst
fokozat III. osztály besorolást kaptak a minősítő versenyen,
addig 1978-ban már ezüst II. osztályú 1982-ben
és 1986. évben pedig arany fokozat II. osztályú
elismerésben részesült. 1984-ben
és 1986-ban Nívódíjjal ismerték el munkájukat. A
csoport létszáma jelenleg 83 fő, melyen belül működik a felnőtt
csoport 23 fővel, az ifjúsági csoport 32 fővel és az úttörő
csoport 27 fővel. 1986-ban
az együttes az ifjúság soraiban végzett nevelő munkájának
elismeréseként a KISZ KB. Dicsérő Oklevelét kapta meg. Üzemünk
legrégebbi művészeti csoportja az Egyetértés férfikórus. A
kiöregedés, valamint anyagi nehézségek miatt 1987. október 1-től
Egyetértés-Vasas Munkáskórus néven él
tovább, az MGM kórusával történt összevonás után. Az
elmúlt 15 évben ők is számtalan helyen felléptek az országban
évi l0-15 alkalommal, 1976-ban Romániában, 1978-ban Szovjetunióban
vendégszerepeltek.
Minősítésük
"Fesztiválfokozat" diploma. Jelenlegi taglétszámuk
50 fő. Az eddigi férfikórus az összevonás után vegyes
kórusként él tovább. Az
elmúlt időszakban működött még Művelődési Házunkban ötvös és fotós szakkör.
A fotós szakkör tevékenységére ma
egyre inkább a filmezés és videózás a jellemző. Ezen szak-
körök tevékenységéhez a felszerelés jelenleg is rendelkezésre
áll, de az építési és felújítási munkák miatt e csoportok
tevékenysége átmenetileg szünetel. 1973-1987. között azonban e
csoportok is számos kiállítást rendeztek alkotásaikból,
ezzel is hozzájárulva az üzem dolgozóinak esztétikai
neveléséhez. A
Művelődési Központ fontos rendezvényei a családos
rendezvények, melyeken egy-egy brigád, vagy üzemrész
dolgozóinak családos, kulturált szórakozásához nyújtanak
lehetőséget. Évi
2-4 alkalommal rendeznek névadó ünnepséget, egy-egy alkalommal
kismama ill. nyugdíjas találkozót, ezzel is elősegítve azt,
hogy az üzemünkben dolgozók érezzék a megbecsülést. E
rendezvények kedves színfoltja, mikor üzemünk óvodásai és a
környező iskolák úttörői köszöntik a megjelenteket. Rendszeresek
a közművelődési hónap rendezvénysorozatai, mely üzemünk
dolgozóinak jelentős részét mozgósítja meg. E
rendezvények alkalmával fontosak a jelszavak és jelmondatok,
hiszen a tartalmi munkára utalnak. 1977-ben
októberben pl. "Vörös Október" volt a Jelszó, 1978-ban
"Béke és barátság", 1979-ben "Nemzetközi Gyermek-év"
1981-ben "Rokkantak éve", ezen alkalmakkor a jelszóhoz
igazodó szórakoztató és sportrendezvényekre került sor. Mind
e munkát a Művelődési Központ vezetése a gazdasági és
tömegszervezetek küldötteiből álló közművelődési tanács
segítségével végzi és látja el, mely átlag 15 főből áll.
Jelentősen segíti munkájukat, hogy az üzemi Pártbizottsággal
az élen rendszeresen napirendre tűzik tömegszervezeteink az üzem
közművelődési tevékenységének értékelését, és az
esetleges nehézségeket ezen tanácskozások után a tagok, ill. az
aktív a hálózaton keresztül mindig sikerült megoldani.
Művelődési
Központunk az elmúlt 15 évben kétszer került átépítésre az
első alkalommal az ifjúsági klub és a könyvtár
helyiségének felújítása és berendezése folyt. 1985-től
a bevezetőben már említett felújítási munka folyik, mely
Várhatóan 1988.
április 4-re
fejeződik be és melynek fő célja a mai igényekhez igazodó
színházterem kialakítása. Ezt
a felújítási munkát követően megújul a színpadtechnika, emelt
nézőteret kap a színházterem, megoldódik a légkondicionálás
valamint egy zárt láncú tv. rendszer kiépítésére kerül sor.
De nemcsak a színházterem képe változik meg, hanem az előcsarnoké
is, mely 3
részből áll. Az
elmúlt 15 évben Művelődési Központunk évi költségvetése 1-2
millió forint között mozgott, de ebből az összegből a mai
árszinten jóval nehezebb gazdálkodni, mint 15
évvel ezelőtt Kulturális
tevékenységünk a jövőben is a művelődés hármas jelszavát
követi:
-
felkelteni az emberek figyelmét a művelődési kulturális értékek iránt,
-
tervezés és propaganda munka,
-
gazdálkodás.
Az
első két pont teljesítéséhez adottak, ill. adva lesznek a
feltételek, míg a harmadik összetevő biztosítása az, hogy az
eddigi támogató szervek további anyagi áldozatvállalással
segítsék a munkát.
Művelődési
Központunk eddigi mecénásai:
-
Állami kulturális alap
-
Megyei szakszervezetek
-
Vasutasok Szakszervezete
-
Városi Tanács
-
Megyei könyvtár
-
Üzemünk
A
jövőben mind több anyagi áldozatot kell azonban vállalnia az
üzem dolgozóinak is és a környéken lakóknak, annak érdekében hogy
a Művelődési Központ a jövőben is hasonló eredményes munkát
tudjon végezni.
Dolgozóink
a nehéz
fizikai munka után is szívesen választják a sportot
kikapcsolódási és szabadidős programként. Ezen igény
kielégítésére üzemünk pl. 1987-ben l60 ezer Ft hozzájárulást
fizetett ki, mely összeg nagyobbik részét a DMVSC egyesület
minőségi sportcélú ráfordításaihoz biztosította. Ennek
ellenértékeként társadalmi szerződésként üzemünk dolgozói
igényeikhez mérten használhatják az egyesület létesítményeit. Tömegsportéletünk
legfőbb szervezői az üzemi Szakszervezeti Bizottság,
a KISZ Bizottság, az "Egyetértés" Művelődési Köz-
pont, az MHSZ, a KISZ és az MSZBT üzemi szervezete. 7-l0 sport-
ágban rendezünk háziversenyeket. A legsikeresebbek a labdarúgás,
a sakk, az asztalitenisz. Jelentős még a természetjárók és a
túramotoros klubban tevékenykedők aránya. A
legeredményesebb csapatokból válogatottat állítottak ki, és ez
a csapat képviseli a Vasutas Szakszervezetek Területi Bizottsága, a
járműjavítók, a MÁV üzemek és a város intézményei közötti
versenyeken, üzemünket, melyekről számtalan esetben érkeztek
szép sikerekkel haza dolgozóink. A
házi és
területi, valamint a városi versenyek részben bajnoksági
formában, valamint a nagy évfordulók kapcsán kiirt kupák/pl.
Április 4., Vasutasnap, November 7-én kerülnek megrendezésre.
Jelentős tömegeket mozgósít a KISZ és a szocialista brigád
mozgalom.
Pl. az "Edzett ifjúságért" az Ötpróba
jelvényszerző akció, valamint a Munkahelyi Öttusa
sportrendezvényei Városunk közlekedési üzemeinek fiataljai
minden évben megrendezik a Közlekedési Ifjúmunkás Napokat, mely
szintén számtalan lehetőséget nyújt a sportot szerető
fiataljainknak. A
sportot mint
közösségformáló erőt jelentősnek tartja üzemünk vezetősége
a tömegszervezetekkel együtt. Évente 20-60 ezer
forintot fordítanak sportfelszerelések vásárlására. Az
elmúlt időszakban üzemünk társadalmi szerződést kötött a
DMVSC és a Kinizsi sportklubbal. E szerződés értelmében üzemünk
támogatja ezen egyesületek minőségi sportolóit, Ennek fejében
üzemünk dolgozói használhatják a sportlétesítményeket és
sporteszközöket.
A résztvevők
számának alakulását figyelve elmondhatjuk, hogy dinamikusan
fölfelé ívelő azokban az években, amikor
dolgozóinknak elegendő szabadidejük volt arra, hogy ilyen aktív
módon kikapcsolódhassanak.
A
szabadidő terén jelentős visszaesést mutat a GMK-k és a VGMK-k
megjelenésének időszaka, amikor is fiataljaink jó része inkább
a plusz jövedelmet jelentő többletmunkát választották.

Napjaink gazdaságpolitikai koncepcióját képező, a fő munkaidőben végzett jó ill. többletmunka kellő anyagi megbecsülése remélhetőleg lehetővé teszi dolgozóinknak azt is, hogy szabadidejük ismét nőjön, és ezáltal megint több idő jut sportolásra, a szabadidő-eltöltés, kapcsolatteremtés ezen régi, de az emberiség életében örökké új és élményt nyújtó, hasznos, békés versenyre, Ez jól szolgálja az MSZMP és Kormányunk azon programját hogy egy egészségesebb, jobb, tartalmasabb életet élő néppé váljunk.