A MÁV Debreceni járműjavító üzem története 1973-1987

Kulturális és sporttevékenység

Üzemünket és vonzáskörzetének közművelődési tevékenységét szervező és irányito Egyetértés Művelődési Köz pont munkájára az elmúlt 15 évben két tényező hatott meghatározó erővel.

A hetvenes évek közepén állami és politikai szerveink értékelték a közművelődés helyzetét, és fejlesztésének feladatait. Az MSZMP KB. 1974.március 19-20-i üléssza­kán tárgyalta meg a közművelődós helyzetét és hozott határozatot a jövőbeni feladatokat illetően.

A határozat kimondja:
"A közművelődési munka fontos fel­adata elősegíteni azt, hogy a felnőtt lakosság a szoci­alizmus mai és holnapi fejlődésének megfelelő kulturális színvonalon éljen és gondolkodjék, a műveltség tömegmére­tűvé váljék."

Törvényhozó testületünk, az Országgyűlés 1976-ban meg alkotta a szocialista Magyarország első közművelődési törvényét.

Művelődési Központunk munkájában e két jelentős politikai állásfoglalás mellett további útmutatást adtak pártunk XI.,XII. és XIII. Kongresszusának a közművelődésről szó­ló határozatai, valamint a szakszervezeti és KISZ kongresszusok állásfoglalásai.

Ezen politikai útmutatások mellett másik ilyen jelentős hatás az 1980-as évek elején jelentkező változás, a gaz­dasági lehetőségek beszűkülése. Ezekben az években a gazdasági lehetőségek beszűkülése miatt feladat volt az elért kulturális színvonal megtartása, illetve mérsékelt fejlődés. Mind nagyobb szerepet kapott az a gazdasági kény­szer szülte álláspont, miszerint a közművelődési tevékeny­séget gazdaságossá kell tenni. Ezt a törekvést segítendő üzemünk úgy határozott - a felsőbb szervek egyetértésével és anyagi segítségévei, hogy tervszinten 22 millió forin­tos költséggel felújítja az üzem Művelődési Központjának színháztermét és előcsarnokait, hogy ezáltal is segítse a Művelődési Központ működésének eredményessé tételét, az önállóság a szűkös anyagi támogatás melletti fejlő­dését.

A könyvtár

A művelődési intézmény keretében működő szakszervezeti könyvtár az
1966-ban a Városi Könyvtárral megkötött közös fenntartási szerződés értelmében ma területi jelleget ellátó közművelődési könyvtár.

Szervezeti felépítése napjainkban:

  • felnőtt közművelődési és műszaki könyvtár

  • gyermek és iskolai könyvtár

  • kilenc üzemi szépirodalmi letéti könyvtár.

A könyvtárak olvasótábora igen változatosan alakul, ű

évről évre formálódik. 1974-ben 2042, 1976-ban 1866 beirat­kozott olvasója volt. A kikölcsönzött kötetek száma vi­szonylagosan állandó volt: 35 ezer kötet/évi forgalom.
A könyvállomány az 1973-as 20 ezer kötetről 1986-ra 31 ezer harminckét darabra gyarapodott, annak ellenére, hogy az anyagi fedezet viszonylag állandó volt és a könyvárak emelkedtek.

1974-ben 2615 db új könyvet tudtak vásárolni. 1983-ban a keret már csak 1464 új kötet beszerzését tette lehetővé.

Eredményes propagandamunkát fejtenek ki könyvtárosaink az új könyvek propagálásában a Művelődési Központ havi prog­ramjának mellékleteként.

Kedvezőtlen tendencia figyelhető meg a napi és hetilapok, valamint a folyóiratok beszerzésével kapcsolatban is.
Míg 1973-ban 156 db újság volt olvasható a könyvtár külön olvasótermében, addig napjainkra ez a szám 118-ra csökkent. A könyvtár talán legsikeresebb rendezvényei az író-olvasó találkozók, de ezek száma is csökken. Ez a jelenség két okra vezethető vissza. Íróink nincsenek érdekeltté téve könyveik reklámozásában, részben a tiszteletdijak emel­kedése miatt a hetvenes évek évi közel tíz író-olvasó találkozója napjainkra évi kettőre zsugorodott. A közelmúltban üzemünkben irodalmi életünk olyan kiemel­kedő személyiségeivel találkozhattunk, mint

Szabó Magda, Hunyadi József, Hegedűs Géza,Kertész Erzsébet, Berkesi András, Csurka István, Molnár Gábor, Pálfi József, Szilvási Lajos, Moldova György, Jókai Anna.

Könyvtárunk jelentős segítséget nyújt különböző vetél­kedők megrendezéséhez, külön polcra gyűjtve az ajánlott és kötelező irodalmat. Legtöbb segítséget a "Korunk Valósága" vetélkedőkhöz nyújtottak, de segítették a felkészülést az Ady és Jó­zsef Attila centenáriumra hirdetett országos vetélkedők során éppúgy, mint a MÁV szinten megrendezett "Kongresszustól, kongresszusig" vetélkedő során. Szép sikereket értek el üzemünk dolgozói a különböző olvasó mozgalmakban, így pl. "Az olvasó munkásért", az "Olvasó népért", az "Olvasó ifjúságért", valamint a "Kell a jó könyv" mozgalomban, hogy csak a leglényegesebbeket említsük. Ezek a mozgalmak üzemi szinten 100-250 főt moz­gósítottak. A régi gyakorlatnak megfelelően az üzemi könyvtár kiállí­tásokkal emlékezik meg a jelentősebb eseményekről, hazánk és a világtörténelem sorsfordulóiról. Hasznosan segíti a környező iskolába járó gyerekek könyv- szeretetének és olvasási kedvének felkeltését. Évente több alkalommal rendeznek - mivel a könyvtár egyik al­kalmazottja pedagógus - könyvtárunkban rendhagyó irodal­mi órákat. Ezen szerteágazó munkájukért két alkalommal; 1974-ben és 1979-ben is elnyerték a "Kiváló könyvtár" címet.

Munkahelyi művelődés


Ez a Két szó, hogy "munkahelyi művelődés" sokrétű tevé­kenységet takar, mely az üzem minden dolgozójának életét át meg át szövi. A Művelődési Központ ezen tevékenysége öt fő területre osztható:

  • általános műveltség gyarapítása

  • politikai oktatás

  • szakmai képzés és továbbképzés

  • szabadidős tevékenységek

  • rendezvények

Az általános műveltség gyarapítása elsődlegesen megköveteli az alapismeretek megszerzését. Ezt a célt szolgálta üzemünkben a hetvenes években a dolgozók általános iskolája kihelyezett levelező tagozata, melyen 1973-1931. között közel 2oo fő fejezte be a 8. általános iskolát. Az elmúlt tizenöt évben középfokú általános vagy szakmai szinten mintegy 3oo dolgozónk végzett, de a felsőfokú végzettség munka melletti megszerzőinek száma is tekintélyei a maga nyolcvan főjével. Politikai oktatáson az üzem dolgozóinak az a csoportja vesz részt, akik állami oktatásban nem részesülnek. A Művelődési Központ ezen oktatások színesebbé tétele ér­dekében több esetben biztosított az általános témához kapcsolódó filmanyagokat és meghívott olyan személyeket, mint pl. a HBM Napló főszerkesztő helyettesét, politikai rovatvezetőjét, vagy a Magyarország hetilap főszerkesztő­jét, Pálfi József elvtársat. A meghívottak olyan emberek, akik mindennapi munkájukból adódóan értik és ismerik hazánk és a nagyvilág politikai eseményeit és akik segítettek dolgozóinknak a helyes tá­jékozódásban, a politikai események jobb megértésében. Oktatás, továbbképzés terén fontos volt még az elmúlt időszakban a kihelyezett szaktanfolyamok és szakmai képzés biztosítása. Ennek fontosságát két tényező indokolta

  • profilváltozás miatt dolgozóink jelentős részét kellett

átképeznünk,

  • dolgozóink az általános műveltség megszerzése után fo­kozottan igényelték a szakmai képzettséget biztositó tanfolyamok szervezését.

Az 1980-as évben pl. az alábbi szaktanfolyamok indultak:

  • darukezelői

  • önálló villanyszerelői

  • tartálykocsi belső tisztítói

  • kalapácsvezetői

  • kompresszorkezelői

  • láng és Ívhegesztői

  • művezető továbbképző

  • lakatos továbbképző, valamint

  • gázfejlesztői.

E szaktanfolyamokon résztvevők száma ebben az évben 2o9 fő volt. Ez a szám azonban csökkenő tendenciát mutat, mivel a nálunk munkát vállaló dolgozók többsége ma már legalább 8. általános iskolai és szakmunkás bizonyítvánnyal ren­delkezik. Üzemünk dolgozóinak utánpótlása érdekében évente közel fél millió forint ösztöndíjat fizet ki 1987-ben 86 fő részére, kik az üzemmel társadalmi ösztöndíj szerződést kötöttek. A hetvenes években megnövekedett szabadidő hasznos eltöl­tésére számos klub alakult a Művelődési Központban, így pl. műszakiak, szocialista brigádok, nyugdíjasok, bejáró dolgozók, olvasók klubja és ifjúsági klub. Az évek során a klub-mozgalom az ország többi területéhez hasonlóan üzemünkben is felmorzsolódott. A termelési és gazdaságcentrikus élet lehetőséget teremtett dolgozóink­nak a munkaidőn túli munkavégzésre, pl. GMK, VGMK. stb. így e szép közművelődési, közösségformáló eredményeket felmutató klubok egyre inkább elnéptelenedtek, vagy tar­talmilag megújultak. Az elnéptelenedett klubokra példa a műszakiak és a bejáró dolgozók klubja. A tartalmi for­ma megújulást példázza a szocialista brigád és a szép hagyományokkal rendelkező ifjúsági klub, de ide sorolha­tó az öregek klubja, mely jelenleg Idősek klubja néven működik. A hagyományos ifjúsági klub, - mély pl. 1977-73-bán is elnyerte a "Megyei Kiváló Ifjúsági Klub" kitüntetést - ma rétegigényeket is kielégítő klubként működik. A klu­bon belül ilyen pl. a túramotoros részleg, vagy a szak­munkástanulók klubja. A Szocialista brigádklubot üzemünk 150 brigádjának a hármas jelszó jegyében tett vállalásai tartják fenn, mivel ennek szerves része a művelődés és a tanulás. A munkahelyi művelődés egyik új formája az 1974. évtől szervezett és rengett "Munkahelyi Öttusa" komplex, öt programsorból álló szabadidős kulturális tevékenység, E munkában brigádjaink egyharmada vesz részt és telje­síti művelődés terén tett vállalását. Továbbra is eredményesen szerepelnek brigádjaink a vá­rosi és megyei vetélkedőkön, melyek közül kiemelkedik a szép hagyományokra visszatekintő "Korunk Valósága". A brigádklub rendezvényeinek másik része az üzemen kívül megvalósuló országjáró kirándulások, melyeken, csa­ládostól vesznek részt dolgozóink, évente 4-10 alkalom­mal, mintegy 500-800 fő. Az üzem dolgozói bejárták e kirándulások alkalmával szinte az egész országot, je­lentősebb városait, tájait. Így többek között jártak Sopronban, Pécsett, Szegeden, Egerben, Budapesten, a Duna-Kanyarban, a Mátra és a Bükk-hegységben éppúgy mint a Mecseki-középhegységben a Balaton és környéke tájain. Dolgozóink üzemlátogatások kapcsán, melyből évente 4-15-öt szervezett a Művelődési Központunk, megfordultak az ország hét jármű javítójában éppúgy, mint Debrecen és kör­nyéke nagyüzemeiben, TSZ és Állami gazdaságaiban. Megismerve az ott folyó munkát, hasznos újításokkal, munkafogásokkal, gazdaságossági szemléletek bővülésével színe­sítették üzemünk életét.

Az Idősek-klubja néven működő klub fennmaradását két té­nyező befolyásolta:

  • Az idős emberek igénylik a művelődési és szabadidős programokat,

  • ugyanakkor a törődést és gondoskodást is.

Ezen kettős tevékenység hatja át azt a munkát, amit eb­ben a szervezeti formában közel 32 idős nyugdíjas részé­re tud nyújtani a Művelődési Központ
1 fő szociális gondozó biztosításával, főfoglakozásban, és 1 fő részmunkaidőben dolgozik. Pontosnak tekinti az üzem vezetése és a Művelődési Köz­pont dolgozó kollektívája az ismeretbővítéssel, művésze­ti, esztétikai neveléssel kapcsolatos munkahelyi művelő­dési feladatot. Ezen feladat megoldását szolgálják a ki- állítások, tárlatok, valamint az ismeretterjesztő előa­dások megtartása, melyből pl. 1974-ben üzemünkén 67-et tartottak és amelyen összesen 17.000 fő vett részt.
1981-ben ugyanezen tárgykörben már 179 előadás és rendez­vény volt, melyre összesen az előzőhöz hasonlóan, 17o25 fő volt kíváncsi. Az általános közérdeklődésre számot tartó rendezvények látogatóinak száma nem csökkent, csupán eb­ben az időszakban már több réteg és csoportigényt kielégitő előadás és kiállítás megrendezésére került sor.

Területi közművelődési tevékenység


Művelődési Központunk helyzetéből adódóan a környék üzemeinek intézményeinek, iskoláinak és lakosságának is műve­lődési bázisa. Az üzem vonzáskörzetébe tartozó 7-l0 üzemmel és intézménnyel volt, illetve van közművelődési megállapodása a Művelődési Központnak. Ezen szerződések keretében az "Egyetértés" Művelődési Központ módszertani útmutatásokkal konkrét rendezvények szervezésével és lebonyolításával segít, valamint az üzemek igényeihez igazodó szaktanfolyamok szervezésével segíti az intézmények köz­művelődési tevékenységét. Ezen intézmények a következők: Debrecen-i Cipőgyár, HBM. Víz- és Csatornamű Vállalat, Fémfeldolgozó és Javító KTSZ, Dohánygyár, Állatforgalmi és Húsipari Vállalat, Baromfi- feldolgozó, Hajdúsági Bőrgyár, Db_i Konzervgyár, SZAKISZ. Az "Egy üzem - egy iskola" mozgalom keretében számos eset- ben adott otthont az üzem Művelődési Központja területi és városi vetélkedőknek. A környék két iskolája a Műhelytelepi Általános Iskola és a Tóthfalussi Sándor Általános Iskola tanulóinak mű­velődéséhez nyújt hathatós segítséget a Művelődési Központ, Így például: különböző kulturális rendezvények megszervezé­sében, évfordulók méltó megünneplésében stb. az iskolában működő kisdobos - és úttörő; valamint végzősök klubjának munkáját is szervezi és irányítja.
A lakótelepi közművelődési feladatok terén végzett munká­ból kiemelkedik a Helytörténeti állandó kiállítás helyének biztosítása a Művelődési Központban. Ugyancsak az intéz­ményben tartják a Helytörténeti Klub foglalkozásait is, mely a környék múltjának megismertetésével elősegíti vá­rosunk ezen részén lakók patriarkalis szemléletének kialakítását. A környéken lakók azonban részt vesznek a többi klub munkájában is, így pl. az ifjúsági klub életébe is bekapcsolódtak, melyben 50%-os a részvételi arányuk. A Művelődési Központ által szervezett szórakoztató, kulturális rendezvényeken is közel hasonló arányú a környé­ken lakók részvétele.

Művészeti csoportok, rendezvények


A munkás művelődés régi hagyományait ápolják művészeti csoportjaink. ezek közül kiemelkedő a több mint 35 éves múltra visszatekintő Bocskai Néptánc együttes. Együttesünk az elmúlt időszakban évente l0-30 fellépést tart hazánkban de eljutottak Franciaországba, Finnországba, Hollandiába Angliába, Spanyolországba, NDK-ba, Tunéziába stb. Az üzem Művelődési Központja 1978. óta az ÁFÉSZ-szal közösen finanszírozza a néptánc együttes kiadásait, így együttesünk részt vesz a SZÖVOSZ által rendezett néptánc fesztiválokon is. Együttesünk jó munkáját dicséri, hogy míg 1974-ben ezüst fokozat III. osztály besorolást kaptak a minősítő versenyen, addig 1978-ban már ezüst II. osztályú 1982-ben és 1986. évben pedig arany fokozat II. osztá­lyú elismerésben részesült. 1984-ben és 1986-ban Nívódíjjal ismerték el munkájukat. A csoport létszáma jelenleg 83 fő, melyen belül működik a felnőtt csoport 23 fővel, az ifjúsági csoport 32 fővel és az úttörő csoport 27 fővel. 1986-ban az együttes az ifjúság soraiban végzett nevelő munkájának elismeréseként a KISZ KB. Dicsérő Oklevelét kapta meg. Üzemünk legrégebbi művészeti csoportja az Egyetértés férfikórus. A kiöregedés, valamint anyagi nehézségek miatt 1987. október 1-től Egyetértés-Vasas Munkáskórus néven él tovább, az MGM kórusával történt összevonás után. Az elmúlt 15 évben ők is számtalan helyen felléptek az országban évi l0-15 alkalommal, 1976-ban Romániában, 1978-ban Szovjetunióban vendégszerepeltek.
Minősítésük "Fesztiválfokozat" diploma. Jelenlegi taglét
számuk 50 fő. Az eddigi férfikórus az összevonás után vegyes kórusként él tovább. Az elmúlt időszakban működött még Művelődési Házunkban ötvös és fotós szakkör.
A fotós szakkör tevékenységére ma egyre inkább a filmezés és videózás a jellemző. Ezen szak- körök tevékenységéhez a felszerelés jelenleg is rendelkezésre áll, de az építési és felújítási munkák miatt e csoportok tevékenysége átmenetileg szünetel. 1973-1987. között azonban e csoportok is számos kiállítást rendeztek alkotá­saikból, ezzel is hozzájárulva az üzem dolgozóinak esztétikai neveléséhez. A Művelődési Központ fontos rendezvényei a családos rendez­vények, melyeken egy-egy brigád, vagy üzemrész dolgozóinak családos, kulturált szórakozásához nyújtanak lehetőséget. Évi 2-4 alkalommal rendeznek névadó ünnepséget, egy-egy alkalommal kismama ill. nyugdíjas találkozót, ezzel is elő­segítve azt, hogy az üzemünkben dolgozók érezzék a megbecsülést. E rendezvények kedves színfoltja, mikor üzemünk óvodásai és a környező iskolák úttörői köszöntik a megje­lenteket. Rendszeresek a közművelődési hónap rendezvénysorozatai, mely üzemünk dolgozóinak jelentős részét mozgósítja meg. E rendezvények alkalmával fontosak a jelszavak és jelmon­datok, hiszen a tartalmi munkára utalnak. 1977-ben októberben pl. "Vörös Október" volt a Jelszó, 1978-ban "Béke és barátság", 1979-ben "Nemzetközi Gyermek-év" 1981-ben "Rokkantak éve", ezen alkalmakkor a jelszóhoz igazodó szórakoztató és sportrendezvényekre került sor. Mind e munkát a Művelődési Központ vezetése a gazdasági és tömegszervezetek küldötteiből álló közművelődési tanács segítségével végzi és látja el, mely átlag 15 főből áll. Jelentősen segíti munkájukat, hogy az üzemi Pártbizottság­gal az élen rendszeresen napirendre tűzik tömegszervezeteink az üzem közművelődési tevékenységének értékelését, és az esetleges nehézségeket ezen tanácskozások után a tagok, ill. az aktív a hálózaton keresztül mindig sikerült megoldani.
Művelődési Központunk az elmúlt 15 évben kétszer került átépítésre az első alkalommal az ifjúsági klub és a könyv­tár helyiségének felújítása és berendezése folyt. 1985-től a bevezetőben már említett felújítási munka folyik, mely Várhatóan 1988. április 4-re fejeződik be és melynek fő célja a mai igényekhez igazodó színházterem kialakítása. Ezt a felújítási munkát követően megújul a színpadtechnika, emelt nézőteret kap a színházterem, megoldódik a légkondicionálás valamint egy zárt láncú tv. rendszer kiépítésére kerül sor. De nemcsak a színházterem képe változik meg, hanem az előcsarnoké is, mely 3 részből áll. Az elmúlt 15 évben Művelődési Központunk évi költségvetése 1-2 millió forint között mozgott, de ebből az összegből a mai árszinten jóval nehezebb gazdálkodni, mint 15 évvel ezelőtt Kulturális tevékenységünk a jövőben is a művelődés hármas jelszavát követi:

  • felkelteni az emberek figyelmét a művelődési kulturális értékek iránt,

  • tervezés és propaganda munka,

  • gazdálkodás.

Az első két pont teljesítéséhez adottak, ill. adva lesznek a feltételek, míg a harmadik összetevő biztosítása az, hogy az eddigi támogató szervek további anyagi áldozatvállalással segítsék a munkát.
Művelődési Központunk eddigi mecénásai:

  • Állami kulturális alap

  • Megyei szakszervezetek

  • Vasutasok Szakszervezete

  • Városi Tanács

  • Megyei könyvtár

  • Üzemünk

A jövőben mind több anyagi áldozatot kell azonban vállalnia az üzem dolgozóinak is és a környéken lakóknak, annak érdekében hogy a Művelődési Központ a jövőben is hasonló eredményes munkát tudjon végezni.

Dolgozóink a nehéz fizikai munka után is szívesen választják a sportot kikapcsolódási és szabadidős programként. Ezen igény kielégítésére üzemünk pl. 1987-ben l60 ezer Ft hozzájárulást fizetett ki, mely összeg nagyobbik részét a DMVSC egyesület minőségi sportcélú ráfordításaihoz biztosította. Ennek ellenértékeként társadalmi szerződésként üzemünk dolgozói igényeikhez mérten használhatják az egyesület létesítményeit. Tömegsportéletünk legfőbb szervezői az üzemi Szakszervezeti Bizottság, a KISZ Bizottság, az "Egyetértés" Művelődési Köz- pont, az MHSZ, a KISZ és az MSZBT üzemi szervezete. 7-l0 sport- ágban rendezünk háziversenyeket. A legsikeresebbek a labdarúgás, a sakk, az asztalitenisz. Jelentős még a természetjárók és a túramotoros klubban tevékenykedők aránya. A legeredményesebb csapatokból válogatottat állítottak ki, és ez a csapat képviseli a Vasutas Szakszervezetek Területi Bizottsága, a járműjavítók, a MÁV üzemek és a város intézményei közötti versenyeken, üzemünket, melyekről számtalan esetben érkeztek szép sikerekkel haza dolgozóink. A házi és területi, valamint a városi versenyek részben bajnoksági formában, valamint a nagy évfordulók kapcsán kiirt kupák/pl. Április 4., Vasutasnap, November 7-én kerülnek meg­rendezésre. Jelentős tömegeket mozgósít a KISZ és a szocialista brigád mozgalom.
Pl. az "Edzett ifjúságért" az Ötpróba jelvényszerző akció, valamint a Munkahelyi Öttusa sportrendezvényei Városunk közlekedési üzemeinek fiataljai minden évben megrendezik a Közlekedési Ifjúmunkás Napokat, mely szintén számtalan lehetőséget nyújt a sportot szerető fiataljainknak. A sportot mint közösségformáló erőt jelentősnek tartja üzemünk vezetősége a tömegszervezetekkel együtt. Évente 20-60 ezer forintot fordítanak sportfelszerelések vásárlására. Az elmúlt időszakban üzemünk társadalmi szerződést kötött a DMVSC és a Kinizsi sportklubbal. E szerződés értelmében üzemünk támogatja ezen egyesületek minőségi sportolóit, Ennek fejében üzemünk dolgozói használhatják a sportlétesítményeket és sporteszközöket.
A résztvevők számának alakulását figyelve elmondhatjuk, hogy dinamikusan fölfelé ívelő azokban az években, amikor dolgozóinknak elegendő szabadidejük volt arra, hogy ilyen aktív módon kikapcsolódhassanak.
A szabadidő terén jelentős visszaesést mutat a GMK-k és a VGMK-k megjelenésének időszaka, amikor is fiataljaink jó része inkább a plusz jövedelmet jelentő többletmunkát választották.

Napjaink gazdaságpolitikai koncepcióját képező, a fő munkaidőben végzett jó ill. többletmunka kellő anyagi megbecsülése remélhetőleg lehetővé teszi dolgozóink­nak azt is, hogy szabadidejük ismét nőjön, és ezáltal megint több idő jut sportolásra, a szabadidő-eltöltés, kapcsolatteremtés ezen régi, de az emberiség életében örökké új és élményt nyújtó, hasznos, békés versenyre, Ez jól szolgálja az MSZMP és Kormányunk azon programját hogy egy egészségesebb, jobb, tartalmasabb életet élő néppé váljunk.