A Tanú
Vannak filmek, amiket mindenképp szeretnék megmutatni a gyermekeimnek ha felnőnek, mert annyira magyar. Ilyen film A tanú. A filmet Bacsó Péter 1969-ben rendezte. Műfaját tekintve szatirikus filmvígjáték-dráma. Elkészülte után – bár a Rákosi-rendszerről szól, azonnal betiltotta az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a magyar kulturális élet általános cenzora Aczél György. Tíz évig raktárban volt, és 1979-ben is csak azért mutathatták be, mert külföldön a Betiltott Filmek Fesztiváljára nevezték. 1981-ben még a XXIV. cannes-i filmfesztiválon is szerepelt, de nem versenyfilmként, hanem az Un certain regard szekcióban, olyan nagy sikerrel, hogy azonnal megvásárolta harminckét ország. A tanú évek alatt kultuszfilmmé érett.1980-ban könyv formájában is megjelent. Most pedig a Körúti Színház vitte színpadra. A darab egyfelől tanulságos és szórakoztató mementója az újkori magyar történelem egyik legnyomasztóbb periódusának, amikor naiv, egyszerű kisembert kénye-kedve szerint ráncigálja a regnáló hatalom. Pelikán egyszerű, becsületes, szerény természetű, de naiv ember. Aki eleinte a kommunistákhoz közeledett, mert azt hitte, hogy a kommunista rendszer igazságos társadalmat fog alkotni. Öntudatosan teljesíti feladatát, amely megfelel adottságainak és képzési szintjének, melyeknek egyébként tudatában van, és nem kíván többet, de nem élhet nyugodtan a rendszer körülményei között. Előbb csak azzal kell szembesülnie, hogy nehezen tudja ellátni gyerekeit élelemmel, de később a rendszer abszurditásaival is, amelyek közül egyesek gyilkosak. Őszinte erőfeszítéseket tesz, hogy megfeleljen a rendszer irracionális követelményeinek, de végül erkölcsi öntudata nem engedi, hogy hozzájáruljon egy ember indokolatlan elítéléséhez. Az alkotást, modern színpadképpel a Körúti Színház is felvette repertoárjába. A főszerepben két kiváló színész főszereplésével láthatjuk Debrecenben a darabot. Kautzky Armand Virág elvtársat alakítja. Kerekes József pedig Pelikán Józsefet, a jó szándékú gátőrt. A darabot rendezte: Galambos Zoltán